Hírek
Le Corbusier születésnap
1887 október 6-án született Charles-Edouard Jeanneret néven, Svájc észak-nyugati részén, La Chaux-de-Fonds-ban, egy Neuchâtel kantonban lévő kisvárosban.
Kétség kívül a 20. század egyik legmeghatározóbb képzőművésze. merthogy eredeti hivatását tekintve építész, ám szobrászként, festőként, formatervezőként is ismerősen cseng a neve.
Tanulmányait La Chaux-de-Fonds-i Művészeti Iskolában végezte, ám az iskola befejezése után szinte azonnal utrakelt, hogy bejárja Európát. Első munkahelyét Párizsban kapta, Auguste Perret irodájában, ahol megismerkedett az akkor még újdonságnak számító vasbetonnal, mely aztán munkálya egyik fő ismérvévé is vált. Franciaországból Berlinbe került Peter Behrens építészirodájába, ahol a Werkbund tárgyilagos szemléletmódját sajátította el. 1926-ban kidolgozta nézeteinek alapelveit,
Az új építészet 5 pontját (Les 5 Points d'une architecture nouvelle):
1. Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől
2. A pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független szabad alaprajzi
alakítás
3. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása
4. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső
tér felé
5. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető
Hitvallásának első képviselői közé tartozik a Bauhaus elvek szellemében tervezett Villa Savoy (1929-31). Hasonlóan tükrözik ezt a teóriát további épületei, mint például a Marseillesi lakóház (1947-52).


1927-ben megalkotta a Modulor rendszert. Előtte a Vitruvius által meghatározott méretek jelentették az átlagos ember magasságát, szélességét, amely pl. a folyosók szélességének, az ágy hosszúságának,a szék ülőkéjének magasságát, a legelemibb építészeti alkotóelemeknek a méreteit határozza meg. Corbusier azonban lemérte és megrajzolta a 20. század emberét, ilyen módon is megszakítva az építészeti szokásokat új, 20. századi alapokat teremtett meg.
Lényege, hogy a tervezéshez az emberi test arányait, az aranymetszést veszi alapul.

Ezen rendszer alapján készült épület a következő villa, a villa Stein, valamint a saját maga által szerkesztett folyóiratnak, az L’Esprit Nouveau-nek a székháza.
A manifesztumszerûen meghatározott 5 pont azonban a későbbiek során veszélyt jelentett az őt követő építészek eredetiségére és egyediségére, akik több-kevesebb tehetséggel formálták sajátjukká a modern funkcionalista építészetnek ezeket az alappilléreit. Ez nagyon komoly problémává vált az évek során, mivel az épületek elvesztették azt a fajta egyediségüket, amellyel azelőtt bírtak még egy adott korstíluson belül is, s a funkcionalista építészet ellenzői ezt tartották az irányvonal legnagyobb hibájának.
Le Corbusier alkotói nagyságát bizonyítja azonban, hogy képes volt átértékelni addigi értékrendjét, és bár sokszor került önmagával ellentétbe, alkotásában mindig képes volt újszerût hozni. Sokkal hamarabb felismerte a rabszolgaszerû ismétlődés hátrányait, mint bármely kortársa és új épületeivel enyhítette ennek nyomasztóságát, humánusabb karaktert kölcsönzött nekik.


Elterjedt nézet, miszerint Le Corbusier a Ronchamp-i kápolna terveivel letért a maga által kijelölt útról, ám sokkal inkább arról van szó, hogy a kápolna képviseli azt a törekvését, amelyben az organikus formák eleganciája felé hajlott, mintegy enyhítve a gépiesített geometriát és kihasználva az új felfedezés, a vasbeton lehetőségeit.
A templom tökéletes, önálló rendszere mikrokozmikus sűrítménye egyetemes szellemi tartalmaknak. Jogos Ronchamp misztériumáról beszélni. A Bourlémont körzővel rajzolt dombjának tetején, a hajóra emlékeztető kápolna Noé Araráton megfeneklett bárkáját idézi fel; a vaskos déli fal egytől egyig különböző formájú és színű nyílásai a föld színről színre különböző lényeit idézik, akiknek a bárka az özönvíz idejére menedéket biztosított. A fehéren világító falak, a legömbölyített tetejű tornyok konstellációja egy város képzetes sűrítménye. Innen eredeztethető formáinak sűrűn tagolt jelege. Nincs semmi meglepő abban, ha a kápolna Le Corbusier minden korábbi munkájától különbözik. A ‘hajó’ összegzés, más minőségű és jelentőségű mű.

Utolsó munkája a Velencei korház lett volna, ám azt soha nem tudta befejezni, 1965. augusztus 27-én szívrohamban meghalt.
Munkássága elismerése képpen, Le Corbusier arcképe szerepel a svájci tíz frankoson.

